2014. május 8., csütörtök

Sylvia Day: Megigézve

Én hülye, én hős! Hülye, mert nem hittem annak a sok-sok molynak, akik óva intettek ettől a "könyvtől". Hős, mert végig tudtam olvasni, és úgy is számít, hogy a végén csak minden második vagy harmadik lapot futottam át. Három különálló, picit összefüggő történetecskéből áll a remekmű.
Mágikus világban játszódik, amiről csak annyit tudunk meg, hogy hierarchikus, rabszolgatartó, elnyomó berendezkedésű. Története annyi van, mint egy átlagos pornófimnek: 
-Hölgyem, magánál van dugulás? Kipucolom a botommal! 
Szóval: vannak a varázslók, és a familiárisok. Ők olyan varázslények, akikről annyi derül ki, hogy szex útján megsokszorozzák a gazdáik erejét. Teljes behódoltságot követelnek meg tőlük, kvázi szexrabszolgák, úgy utalják ki őket. Cafeteria juttatás a varázsvilágban, extrákkal.
Victoria kétszáz éve kiugrott, "elvadult", amikor a gazdája meghalt és megkapta az erejét. A Tanács, a varázsvilág feje utána küld egy Vadászt (komoly, mi?), akinek be kell törnie a rossz cicust. A csaj ugyanis macska, komoly pucérláb-fétissel. Elkezdenek orrba-szájba dugni, egyszercsak hopp, szerelmesek, juhé, elszöknek ketten a naplementébe. Már itt abba kellett volna hagynom. Egy csomó bajom volt vele. Először is: mi ez a totális behódoltság? A pasi nem megdugja a csajt, betöri. Mágiával megdermeszti, kikötözi és csak úgy rakja be a lompost, ha a csaj teljesen magatehetetlen és mozdulatlan. Azért ez nagyon ciki. Komolyan sehogy máshogy nem megy nekik, csak kikötözve. Egyszer a pasi megengedi a csajnak, hogy lepippantsa, amiért a nő hálás! Milyen már, hogy a nő hálás egy szopásért, már elnézést a trágárságért. Ez fordítva is hülyeség, mindenhogyan. Itt tényleg a hajamat téptem. Victoria semmit nem tehet egyedül: megetetik, lefürdetik, megmossák a haját. És a vicc: ha már teljesen behódolt, és akarja, hogy uralkodjanak felette, megjelenik rajta egy nyakörv, és onnantól kiutalhatják egy gazdának. A hülye picsa (elnézést megint), pedig hiába tartotta magát kétszáz évig, Maxnak, a nagyhatalmú Vadásznak két hét döngetés után behódol.
A második történetecskében elintézik a gonoszokat, akik megölték Victoria előző gazdáját, a harmadikban pedig néhány szervezkedő rosszfiút tesznek el láb alól. Fekete mágiával megmérgezik a csajt, aki ennek a káros hatására rájön, hogy nem akar ennyire alávetett lenni. Maxnak fogalma sincs, mi szíve hölgyének a baja, nem érti, mi egyáltalán az alávetettséggel a probléma, amikor a létező legjobb dolog, és legnagyobb szabadság, ha átadjuk a szabad akaratot. Vicky ki akarja egyszer kötözni a változatosság kedvéért, de azt már nem, az tilos, perverz, undorítő, bűnös, akármilyen dolog. Ilyen undorító, korlátolt pasit... és még Christian és Gideon a birtokló. Náluk legalább a lány is lehet felül. :)
A világ kidolgozatlan, a szereplőkről nem tudni semmit, nem kommunikálnak, nincsenek bennemás szereplők, három helyszínen mozog az egész. 
Elképzelem a könyv születését: épp beütött a szexuális krach, elkezdett kimeríthetetlen méretes lókolbászokról fantáziál, közben ment a tévében valami német ZS kategóriás fantasy, esetleg fantasy-pornóparódia, vagy a Bűbájos bosziknak huszadik ismétlése, és gondolta, menne hát nem. Nem tudom elhinni, hogy ugyanez a nő írta a Melléd láncolva című egész jó könyvet, ahol volt történet, karakterek, bonyodalom, szövevény, fifika és intrika. Erre csakis egy transzorbitális lobotómia lehet a magyarázat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése