2014. augusztus 30., szombat

Augusztusi leltár

Augusztusban is sok könyv vándorolt a polcomra. Tudom, hogy hónapok óta nyavalygok, hogy tele vannak a polcaim, de most már dupla sorba, egymás tetejére kellett pakolnom. Igaz az is, hogy a szerzeményeimnek alig a felét vettem, úgyhogy duplán jó hónap volt.

2014. augusztus 25., hétfő

Rachel Caine: Az üvegház (A Morganville-i vámpírok1.)

Lehetett volna jó is ez a könyv. Tetszhetett volna, talán ha korábban olvasom. De most olvastam és vagy kinőttem a hasonló könyvekből (ki van zárva), vagy csak nagyobbak az elvárásaim. Sok jó ötlet volt a könyvben, amiből lehetett volna valami érdekes, de összességében mégis csak egy közepes tinivámpír könyv lett egy nagyon idegesítő főszereplővel.

2014. augusztus 19., kedd

Maria Janion: A vámpír -Szimbolikus biográfia

Ezzel a könyvvel nagyon sokáig szemeztem, mire egy hihetetlen leárazást követően megvettem potom 600 forintért. Persze a 4000 sem olyan vészes, ha azt nézzük, manapság ennyiért mit, vagy mit nem kapunk, de azért így sokkal jobb. Azt gondoltam, elkezdem és le se teszem, amíg vége nincs, hogy ezt nekem egyszerűen muszáj mielőbb elolvasni.

2014. augusztus 16., szombat

Diana Rowland: A démon jele

Sokáig halogattam ezt a könyvet. Egyszerűen azért, mert egy befuccsolt kiadó befuccsolt sorozatának egyetlen kötete. Féltem tőle, hogy egymaga kevés lesz, hiányozni fog a többi rész, esetleg függővéges, vagy annyira megtetszik, hogy csak idegesíteni fog, hogy nincs folytatása. Szerencsére megállja egymagában a helyét, a nyitott kérdések ellenére lezárt történet, és bár tetszett, nem kaparom a falat kétségbeesésemben a többi részt követelve.

2014. augusztus 11., hétfő

Erich Segal: Szerelmi történet

Még nagyon régen, úgy 15 éve láttam a filmet, és valamiért romantikusnak gondoltam. Szerelmesen meghalni akkoriban valahogy klassz dolognak tűnt. Az a része, hogy úgy haljon meg valaki, hogy épp a legboldogabb az életben kicsit még szimpatikus, legalábbis jobb a magára hagyottan egyedül haldoklástól, de minden mást máshogy gondolok már. Ez a történet nem romantikus, és nem is nagyon szerelmi.

2014. augusztus 10., vasárnap

Karen Marie Moning: Álom és valóság (Tündérkrónikák 2.)

Mindenkinek igaza volt, ez a kötet tényleg jobb volt, mint az első rész, és ha továbbra is így nő a színvonal, nem marad ép körmöm. A történet ott folytatódik, ahol az első véget ért, ami azért jó, mert nehezen lenne hihető két kötet között több hétnyi nyugi, háváj, dizsi napfény. Ami azt illeti, napfényből egyre kevesebb van Dublinban, Mac legnagyobb bánatára.

2014. augusztus 7., csütörtök

Karen Marie Moning: Keserű ébredés (Tündérkrónikák 1.)

Nem olvastam túl sok tündéres könyvet, csak a Merry Gentry sorozat első néhány kötetét, de a tündérek már abban sem voltak kedvesek. Nem is kedveltem őket soha, és mindig is utáltam Csingilinget a Pán Péterben, cuki, de gonosz dög.
Mac 22 éves amerikai lány, amolyan kényeskedő déli szépség, akinek nincs más gondja, mint húszpercenként megfordulni a napon. Aztán kap egy telefont, hogy a nővérét megölték Írországban, és kisvártatva a döglött ügyek osztályának adták az esetet. Gondol egyet, felkerekedik, hogy majd ő kiderít mindent, végül is nem lehet nehéz, mindenkinek sikerül, aki megnézett pár évad Helyszínelőket, Veronica Mars-ot, vagy az ő esetében inkább Scooby Doo-t. Nem gondolta, mekkora trutymóba lépett.

2014. augusztus 5., kedd

Tracey Garvis Graves: Kötelék

Gyerekkoromban egyszer láttam egy lakatlan szigeten rekedős filmet és egész éjjel ébren maradtam ábrándozni azon, hogy mit tennék, ha velem is hasonló történne. Kalandosnak gondoltam, és biztosra vettem, hogy mindent józanul, praktikusan és hatékonyan meg tudnék oldani. Aztán Bear Grylls volt olyan kedves rávilágítani, hogy egy lakatlan sziget arra is ráveszi az embert, hogy nyers bogarat egyen, kukacot és megigya a saját pisijét. A túlélős filmek tehát a csúnya gonosz valóság és a paradicsomi idill két véglete között cikáztak. Szerencsére ez a könyv nem a Kék lagúna cukormázával volt bevonva.

2014. augusztus 4., hétfő

Christina Dodd: A sötétség illata

Soha nem olvastam Christina Dodd-tól, soha nem hallottam erről a sorozatról, pedig a paranormális romantikus könyvekkel eléggé képben vagyok. Az Alexandra akcióban láttam meg olyan jó áron, hogy gondoltam, semmit nem vesztek, ha teszek egy próbát, még akkor is, ha a borító fényesebb metálpiros, mint egy karácsonyi üveggömb. Az eleje a sok orosz névvel nem tetszett, mert a középiskolai kötelező drámákat juttatta eszembe, ahol minden szereplőnek legalább három keresztneve van, és egymást a negyediken szólítják, mire pedig megszokom, ki kicsoda, vége a darabnak és meghal a fél banda. Szerencsére itt csak négy oldal volt a bevezetés, aztán bele is csaptunk a lecsóba, elég nagy csobbanással.

2014. augusztus 2., szombat

R.L. Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete

Szeretem a horrort, a rémmeséket és a kísértethistóriákat. A sötét, borongós hangulatot, a körömrágást. Ezt vártam ettől a könyvtől is. Nagyon-nagyon régen vártam már erre a könyvre, mivel ismertem a történetet, persze a cicomázott, átdolgozott változatát, már nagyon érdekelt az eredeti. Azt kell, hogy mondjam, ez olyan sztori, aminek az alapja érdekesebb, mint a kivitelezése.

Mathias Malzieu: A szív mechanikája

A szív mechanikája szívet melengető mese kicsit nagyobb  és gyerekeknek, tanmese gyereklelkű felnőtteknek. Egészen varázslatos atmoszférája volt, olvasás közben hallottam a hangokat, a fogaskerekek hangját, az óra tikk-takkját. Nagyon személyes volt, sokkal jobban megfogott az elmesélés, mint más E/1 könyveknél. A végefelé becsúszott néhány csúnya szó, amik  kicsit megakasztották a mesélést. Az adott pillanatban persze a főszereplők szájából indokolt volt az a néhány k..., de az egész korábbi stílustól azért elütött. Gyönyörű mondatok vannak a mesében, amik szinte magukban is egy-egy külön történetmorzsák, költőiek, mintha egy festményt olvasnánk.